Menü

Féltékenység szerepe a párkapcsolatokban

Vajon a féltékenységnek milyen szerepe van egy párkapcsolatban? Beszélhetünk-e egészséges féltékenységről? És miért vagyunk féltékenyek, akkor is ha nincs rá okunk?

A féltékenység olyan emberi érzés, mely többé kevésbé mindannyiunk lelkében jelen van. A féltékenység motiválhat minket jobb teljesítmény elérésére, de meg is mérgezheti kapcsolatainkat.

Sok mindenre, mindenkire lehetünk féltékenyek: barátokra, munkatársakra, híres emberekre, vagyonra, teljesítményre, szépségre, de ha a párkapcsolati féltékenységről beszélünk, akkor kicsit más szemszögből érdemes vizsgálni a kérdést. Először is óvatosan kell bánnunk az olyan kijelentésekkel, mint például, hogy létezik egészséges féltékenység. Mert, talán valóban létezhet olyan mértéke a féltékenységnek, amely nem káros, de ha pozitív jelzővel illetjük, kapásból mentségül szolgál azok számára, akik bizonyos okokból túlzottan féltékenyek és birtokolni akarják a másik félt. Mert ugyan akit szeretünk valóban óvni is akarunk, de ez féltés és nem féltékenység.

A különbség a féltés és a féltékenység között abban ragadható meg leginkább, hogy míg az előbbi önzetlenségből és szeretetből fakad, addig az utóbbi önzőségből, és birtoklási vágyból. Nagyon sokszor a féltékenység mögött kisebbségi komplexus áll, ilyenkor az egyik fél olyannyira nem hisz önmagában, hogy görcsösen, fizikálisan akarja magához kötni a másikat. A féltékenység kontroll, mely korlátozza, mind a másik fél mind a párkapcsolat kibontakozását, ezért mindenképpen negatív hatású.

Egyébként a féltékenység abból is adódhat, hogy még nem ismerjük eléggé a másikat, de normális esetben, ez idővel teljesen elhalványul, hiszen bizalom nélkül nem lehet tartós egy párkapcsolat.

Amikor valaki hiúságból akarja féltékennyé tenni a másikat, látszólag talán nem követ el bűnt. De a féltékenység kiprovokálása egy olyan játszma, ami hosszú távon szintén nem vezet előre.

Az is gyakori indok a féltékenységre, hogy az csak szeretettből fakad, akit szeretünk, azon nem akarunk osztozkodni. Ez első hallásra talán romantikusnak tűnhet, de valójában csak egy álcázott birtoklási vágy. Egy személyen nem lehet osztozkodni, mint a tárgyakon.

Sajnos, ha valaki túlságosan féltékeny kevésbé képes belátni ennek a magatartásnak a káros hatásait, de ha mi magunk válunk célponttá fontos, hogy fellépjünk ellene. Hiszen a túlzott féltékenység búsba köti a másik félt, és megmérgezi a kapcsolatot. Nem jó taktika, ha bele megyünk a féltékenységi játszmákba, és próbálunk úgy viselkedni, hogy semmiképpen ne adjunk okot a másik félnek a féltékenységi jelenetekre, ezért nem állunk szóba barátainkkal, nem csinálunk közös programot a munkatársainkkal, és így tovább. Ezzel ugyanis nem csökkentjük a féltékenységet, hiszen valószínűleg ez a mi viselkedésünktől teljesen független, a másik fél személyiségéből fakad.

Fotó:
pixabay.com

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.