Menü

Mit tegyünk, ha gyerekünk csúnyán beszél?

A gyerekek szókincsében idővel megjelenő trágár kifejezések nemcsak a szülők szóhasználatán, stílusán múlik. Ahogy közösségbe kerülnek a gyerekek, hamar magukévá tesznek szalonképtelen szavakat.

Azért a szülői példamutatás szerepe nem elhanyagolható ebben a témában sem. Nem elég, ha gyerekünkkel való kommunikációra ügyelünk csak, figyelnünk kell arra is, hogy gyermekünk jelenlétében milyen szavakat használunk, amikor másokkal beszélgetünk.

De nyilván ahogy bekerülnek a gyerekek más közösségekbe, másfajta mintákkal találkoznak, és egymástól eltanulják a csúnya kifejezéseket is. Ez ellen nem nagyon van mit tenni, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amikor gyermekünk trágár kifejezéseket használ.

A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem érdemes azonnal túlreagálni a csúnya beszédet. 3-6 éves kor közötti gyerekek gyakran azért beszélnek csúnyán, mert érzékelik, hogy ezzel felhívják mások figyelmét, társaikból nevetést, a felnőttekből pedig megbotránkozást váltanak ki vele. Ha egyből elszörnyülködünk, nagy valószínűséggel a kisebb gyerekek tovább folytatják „mókájukat”.

Persze ez a taktika inkább kisebb gyerekeknél, és náluk sem mindig válik be. Ilyen esetben se mennyünk bele hosszas magyarázatokba, hanem valamilyen kommunikációval kapcsolatos büntetést szabjunk ki. Például „társalgási szünet” bevezetésével pont azt akadályozzuk meg, amit a gyerek a szalonképtelen beszéddel próbált elérni, a játékot, és a felnőttek figyelmét felkeltő „műsort” hiúsítjuk meg vele. Így a gyerek rájön, hogy hiába beszélt csúnyán, hatástalan volt.

Kisebb gyerekeknél gyakran a szülők ugyan szóban elítélik a csúnyabeszédet, de mégis némileg mulattatja őket, ha gyerekük így beszélni. Ezzel az a baj, hogy a gyerekek érzik, hogy szüleik valójában nem mérgesek, így tovább „szórakoztatják” „közönségüket” az ilyen kifejezések használatával.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.