Menü

Az alma és a hozzátáplálás

Az alma az egyik leggyakrabban termesztett és fogyasztott gyümölcs, ráadásul a kisbabák hozzátáplálásának kiindulópontja, főleg ősszel, amikor csak korlátozott választék van idény gyümölcsökből.

Az almát azonban nemcsak azért érdemes fogyasztani, mert könnyen hozzájutható, olcsó gyümölcsről van szó, hanem mert számos pozitív tulajdonsággal bír az egészségmegőrzés szempontjából.

A legtöbb ajánlás a hozzátáplálással kapcsolatban az almát emeli ki elsőként, két étkezés között érdemes bevezetni a babák étrendjébe kiegészítésképpen a 4. hónaptól kezdve. Először érdemes csak az alma levével kínálni kisbabánkat, majd pár nap után jöhet az almapép. Ha zamatos, édes almát választunk, könnyebben elfogadtathatjuk babánkkal.

Bár az alma kalóriaértéke alacsony, és fehérjetartalma is elhanyagolható, értékes gyümölcssavakat és növényi rostokat tartalmaz. A gyümölcssavak fontos szerepet játszanak többek között a vas hasznosulásában, valamint elősegítik az emésztést és serkentik az anyagcserét is. Mivel az alma csökkenti a koleszterint és stabilizálja a vércukorszintet kiváló kiegészítő táplálék lehet a kicsik számára két étkezés között. Hiszen felnőtteknél is, de kisgyerekeknél különösen fontos, hogy a vércukorszint egyenletes mértékű legyen a nap folyamán, mely egyúttal a kiegyensúlyozott közérzet kulcsa is.

Hasznos tipp lehet a hozzátáplálásnál, hogy ha már az almát megszokta a baba, akkor más zöldségek bevezetésénél is használhatjuk ízesítés céljából, az enyhén édes ételeket ugyanis jobban elfogadják a babák.

Persze fontos, hogy odafigyeljünk az alma minőségére, távoli országokból behozott almákat tartósítás céljából mindenféle vegyszerrel kezelik, melyek hosszútávon káros hatással lehetnek szervezetünkre. Az alapos tisztítás tehát mindenképpen ajánlott, és bár az alma héja is rendkívül értékes anyagokat rejt magában, egyéves kor alatt hámozva adjuk a gyerekeknek.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.