Menü

Az első ezer nap

A legújabb kutatások életünk első ezer napjának kiemelt fontosságát hangsúlyozzák a későbbi egészségmegőrzésben.

A napokban bejárta a médiát egy tudatosságra nevelő, egészségügy kampány, amelyben azt emelik ki, hogy az első néhány év minőségi táplálkozása kiemelten fontos a későbbi egészségügyi állapot szempontjából. Mire kell a leginkább odafigyelni?

A kutatók szerint a fejlődés korai szakasza még annál is fontosabb, mint amit korábban állítottak. A gének helyett a táplálkozás szerepét hangsúlyozzák. A fogantatástól számított első ezer napban sok mindent el lehet rontani, ráadásul ezek olyan dolgok, amelyek később már szinte egyáltalán nem javíthatók, pótolhatók. Nőhet a cukorbetegség kialakulásának kockázata, az elhízásra való hajlam, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés esélye.

Tehát már a terhesség alatti érdemes különösen odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, a születés után pedig jöhet az anyatej, amely az első hónapokban a legjobb, legteljesebb táplálék a babának. Fél évig mindenképpen ajánlják az anyatejet, sőt még azt követően is, ha van rá mód, de hat hónap után már fontos a hozzátáplálás is. Persze ekkor még az említett ezer nap egyharmadánál sem vagyunk, később sem lankadhat a szülők figyelme és fegyelme, hiszen a gyermek egy és hároméves kora között fontos fejlődési szakaszon megy át. Például ekkor erősödik meg igazán immunrendszere, ami kényes szakasz, és amelyet táplálkozással pozitívan és negatívan is befolyásolhatunk. Ami általában hibádzik az, hogy a gyermek nem jut elég D-vitaminhoz, kalciumhoz és cinkhez, alacsony a vas, valamint sok a cukor és szénhidrátbevitele. Amennyiben ezek terén tartjuk magunkat az ajánlásokhoz, rengeteg problémát megspórolhatunk csemeténknek a későbbi felnőtt életben.

Fotó:
pixabay.com

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.