Mekkora az ideális páratartalom?
- Dátum: 2014.02.11., 15:48
- asztma, betegség, mérés, Páratartalom
Lakóhelyünk páratartalma odafigyelést igényel, legfőképpen azért, mert a túl alacsony és a túl magas érték is káros lehet az egészségre.
Az ideális lakóhelyi páratartalom 50 százalék körül van, úgy szoktak fogalmazni, ha 40 és 60 százalék közötti az érték, akkor nincs teendő. Több helyen azzal a problémával szembesülnek, hogy otthonukban rendszeresen túl nedves a levegő, ezen elsősorban sok szellőztetéssel lehet segíteni, de akut helyzetben párátlanító készüléket érdemes beszerezni. Ha a páratartalom tartósan 75 százalék körül/felett van, az azért veszélyes, mert nagy eséllyel alakul ki penészedés.
A másik véglet a száraz levegő, ami szintén káros lehet mind az egészséges emberre, mind a veszélyeztetettekre. Az első teendő itt is a mérés. Amennyiben a páratartalom tartósan 40 százalék alatt van, érdemes elgondolkodni egy párásító berendezés beszerzésén és használatán. Főképp azért, mert az ilyen levegő köhögést okozhat, és megnő a légúti megbetegedések kockázata. Nem beszélve arról, hogy a tüdőproblémákkal küzdőknél, és az asztmásoknál akár komoly fulladásos tünetek is jelentkezhetnek. Különösen veszélyeztetett a gyerekek csoportja.
A páratartalom növelésére vannak persze kisebb, házi praktikák is, a gépvásárlás előtt ezeket is kipróbálhatjuk. A benti teregetés, radiátorra rögzíthető kis víztároló tégely használata akár segíthet is.
Meg kell említeni, hogy a páratartalom mellett a lakás hőmérséklete is fontos. Az ajánlott érték 19 és 21 Celsius fok közötti, kisgyermek esetében ezt egy-két Celsius fokkal érdemes emelni.
Fotó:
pixabay.com
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?
Lúgosításra fel
Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!