Menü

Dohányzás: a korlátozás hatásai

Az elmúlt időszakban a dohányzás visszaszorítása már nemcsak kampányszinten történt, hanem átfogó korlátozó szabályozások keretében is. Mindenki tapasztalhatja ennek hatását, de vajon valóban komoly előrelépésnek tekinthetőek ezek a változások?

Népegészségügyi hatásairól még korai lenne beszélni, de felmerül a kérdés, hogy a mindenki által tapasztalt változások (például a dohányzás betiltása a vendéglátó egységekben) mennyire befolyásolták a dohányzási szokásokat az elmúlt évben.

A 2013-as évben végzett felmérések szerint a magyar lakosság közel 20%-a dohányzik, többségük napi rendszerességgel. De már egy év alatt (2012-es évhez képest) csökkent a dohányosok aránya, visszaszorult a napi rendszerességgel rágyújtók száma, ezzel együtt emelkedett a leszokottak aránya. Ezek az adatok ugyan nem teljesen pontosak, hiszen átfogó, reprezentatív kutatások nem készültek még, mégis az előzetes felmérések már jelzik a pozitív változást. Egyébként az alkalmi dohányzók aránya kismértékben ugyan, de nőtt, ami annak a hatására utal, hogy egyre kevesebb helyen van lehetőség rágyújtani, ez pedig jelentősen korlátozza a rendszeres cigizést.

Mindezek következtében a dohányfüstnek való kitettség is csökkent a zárt helyeken, viszont bizonyos helyszíneken, mint például aluljárókban és parkokban nőtt.

Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a dohányzás korlátozásával kapcsolatos szabályozásokat alapvetően társadalmi egyetértés fogadta, úgy tűnik, még a dohányosok körében is elfogadhatónak minősültek. És bár a bárokban, diszkókban, valamint a kocsmákban bevezetett dohányzási tilalmat már többen vitatták, még ezek az intézkedések is támogatást nyertek a dohányzók (minden második dohányos egyetértett) körében is.

Az intézkedések másik fele a dohány termékekhez való nehezebb hozzáférést szorgalmazta. 2013-ra a dohányosok valóban úgy élik meg a felmérések szerint, hogy nehezebben lehet ezeket a termékeket beszerezni. Összességében ezek a változások bár nem „végzik el” helyettünk a leszokást, mégis támogató (kényszerítő) közeget jelentenek, mely úgy tűnik, eléri célját (csökken a dohányzók száma, és jelentőse mérséklődik a passzív dohányzás aránya is).

Fotó:
pixabay.com

Az 5 leghatásosabb méregtelenítő étel

A helytelen táplálkozás miatt a testünkben sok salakanyag, a kötőszövetekben pedig sok felesleges víz halmozódhat fel. Ám akadnak ételek, amelyekkel könnyedén elkerülheted ezeket a problémákat!

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?