Menü

Egészséges életmód – a növényi olajok és a margarin – mi az igazság?

Az előzőkben már foglalkoztunk a gyümölcslevekkel és a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételekkel, górcső alá vettük a sportitalokat és a népszerű müzli szeleteket, s kísérletet tettünk arra, hogy felfedjük, mit is tartalmaznak. Számos olyan élelmiszer van még, amely az utóbbi időszak kampányainak következtében nagy népszerűségre tett szert. Azonban ezek egy részéről kiderült - mint ahogy az előzőekben vizsgált példákból is láttuk -  nem egyértelműen egészségesek, vagy legalábbis az utóbbi időben kialakult egyfajta bizonytalanság, hogy tényleg hasznosak-e szervezetünk számára…

Manapság a növényi olajok fogyasztása körül folyamatos mizéria folyik, mely főként annak köszönhető, hogy a telített zsírok fogyasztását hosszú ideje negatív jelzőkkel illetik, aminek hatására folytatódik az állati eredetű zsírok teljes kizárása az étrendből, s helyette pedig a finomított növényi olajok, a kukorica, szója, repce, és napraforgó olaj fogyasztása pedig egyre magasabb méreteket ölt. Ezek túlnyomó többsége ultra- feldolgozott élelmiszer, gyakorlatilag tápértékkel nem rendelkeznek. Az ilyen ételek kizárólagos fogyasztásakor az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlya megbomolhat, amely krónikus gyulladások kialakulásához vezethet szervezetünkben.

Ezek közül a növényi olajok közül a szójaolaj az egyik legrosszabb élettani hatású. Ez lehet részlegesen hidrogénezett, szerves, vagy újabb szójababfajtákból készült olaj, melynek leglényegesebb tulajdonsága, hogy magas ösztrogéntartalma miatt hormonális diszfunkciót okozhat a szervezetben már a sejtek szintjén is.

A margarint a XIX. század közepén még kézzel készítették, a nagyüzemi gyártás a XX. századra vált elterjedtté. Otthon is lehet margarint készíteni, amit növényi olajokból, természetesen is szilárd növényi zsírból és vízből lehet kikeverni. Egy lehűtött tálban a legfinomabb növényi olajokat kell összekeverni egy kis kókuszzsírral és vízzel, az ízeket pedig különféle fűszernövényekkel, sóval, metélőhagymával lehet gazdagítani.

 Ma azonban főként ipari körülmények között állítják elő a margarint, amelyről rengeteg információ kering. Az egyik, hogy tele van olyan transz- zsírokkal, mely annak a hidrogénezési folyamatnak eredményeként jönnek létre, amelynek célja a növényi olajok szilárddá tétele. Tény, ha valaminek magas a transz-zsírsav tartalma, az hosszútávon felelős lehet a szív és keringési rendszer problémáinak kialakulásáért, valamint hatással lehet a rák, csont-elváltozások, hormonális és meddőségi problémák, alacsony születési súly és növekedési problémák, valamint tanulási nehézségek kialakulására. Azonban a ma már a jó minőségű margarinokban nincs hidrogénezett növényi olaj, mert a mai modern gyártási technológiák során nem kell ilyen eljárásokat használni, így a transzzsírsav-tartalmuk a megengedett egészségügyi határérték alatt van, amit ellenőrizhetünk a csomagoláson.  Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet is ajánlja a light margarint a változatos és kiegyensúlyozott étrend részeként, mert a margarin alapját képező növényi olajok telítetlen zsírsavtartalma élettanilag kedvező hatású, tehát érdemes beépíteni az étrendbe.

A margarin végeredményben olajok és víz keverékéből áll. Gyártáskor kiválasztják a minőségi alapanyagokat, vagyis a minőségi növényi olaj mellett, az ivóvíz-minőségű vizet és természetesen is szilárd növényi zsírt.  A minőségi növényi olajból lehet, repce, napraforgó, vagy lenolaj, amely különféle esszenciális zsírsavakat tartalmaz, ehhez pálma vagy kókuszzsírt adnak, illetve vizet használnak a keverés során. Ebbe a keverékbe kerülnek aztán a vitaminok, és a különböző színanyagok. Ezután a kristályosítást, hűtéssel végzik, így nyeri el könnyen kenhető formáját. Miután kristályosodott, pihentetik, majd csomagolásba kerül a késztermék. A gyártó nagyvállalatok szigorú minőségellenőrzési rendszerrel biztosítják a termékek kiváló minőségét és tisztaságát. A jó minőségű margarint manapság tehát már nem hidrogénezik, mivel a gyártók természetesen szilárd növényi zsírokat használnak fel keményítésre a margarinkészítés során.

Így valójában a margarin is igazi egészséges élelmiszer, mely természetes vitaminokkal, ásványi anyagokkal, zsírsavakkal, olyanokkal, amire a szervezetnek szüksége van.

Fotó:
pixabay.com

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!